|
|
Évtizedekkel ezelőtt írt, máig időszerű gondolatok,
nem csupán szakszervezeti tagjainknak ajánlva...
Bibó István
A szabadságszerető ember tízparancsolata
1. Megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet magának
semmi
címen nem
követel, másnak padig sem úrvoltáért, sem vagyonáért, sem befolyásáért sem ruhájáért megkülönböztetett
tiszteletet nem
ad,
csak tisztességért vagy érdemért. Senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási
és köszönési módokat szájára
nem vesz.
2. Magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát
szolgálata
és
munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és másokat szolgának, alacsonyabbrendűnek kezel.
3. A maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi munka kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihaszná
lását, s
egyáltalánsemmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált kö
veteléséből semmiféle
erőszakkal,
megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi.
4. Őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett. Illetéktelen vagy önkényes
behatolástól való
mentessége
jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett.
5. Szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan, és az egyik ember
ellen akár
társadalmi
helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabad
ságát és méltóságát
is veszélyezteti:
ezért
az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás,
egyéni vagy hatósági
hatalmaskodás, s az emberi méltóság
mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön
nem lehetséges, magában is
fellép.
6. Gyűlésben, egyesületben, munkaközösségben akár foglalkozása vagy bármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletben
önkényeskedést,
akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghami
sítását, a
mindenféle fenyegetést és
terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisz
tességes emberekkel összefog,
az
erőszakosan érvényesülni
próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak,
leleplezi és meghátrálásra kényszeríti,
tisztában lévén
azzal, hogy minden ilyennek
az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt
lehetséges.
7. Semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is
ezzel lepleznie.
8. Minden közügyben meggyőződése szerint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, szavazatát vagy
aláírását
semmi
pénzért
vagy előnyért el nem adja.
9. Minden felismert közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint, munkájával vagy adományával részt vesz, s
igyekszik azt
győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe
kerülése
egyedül a tisztességes
emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történhetik.
10. Bízik a közösség erejében, az emberek tisztességében és abban, hogy elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is
lehet
juttatni, ezért a
maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden
jóhiszeműség számára a
bizalom előlegezésével
erősíti
maga körül a közösségben és a tisztességes szándékok győzelemre
vihetőségében való hitet.
Lelőhely: MTA Kézirattár
Ms 3111/15-16
|
